Tarnaszentmária

Megoszlik a történészek, építészek véleménye arról, hogy mikor építhették Tarnaszentmárián a Boldogasszony-templomot. Ám abban egyetértés van, hogy a 10–11. század fordulójától ez az éke a Heves megyei településnek. Magyarország legrégebbi, ma is működő katolikus temploma a keleties motívumkincset is tükröző szakrális építmény. A településről és környékéről a 3. századból maradtak olyan emlékek, amelyek arra utaltak, hogy már ekkor is lakott volt: vandálok és szarmaták éltek akkor ezen a tájon. Találtak a templom hajójának közepén egy családi sírhelyet; ebben őskori, Árpád-kori és középkori edénytöredékek is voltak. A szakemberek szerint az altemplombeli sírhelyet többször megbolygatták, a feltáráskor már üres volt. Egyes kutatók Géza fejedelem egyik lányának udvarházaként emlegetik a települést, és az ő sírjának tartják a nyughelyet; míg más források szerint a fejedelem testvérének, Mihálynak temetkezési helye lehetett a sír.

(https://www.magyarkurir.hu/hirek/ezereves-katolikus-templomot-rejt-tarnaszentmaria)